Tizenkét pont

Tizenkét pont

Hétvégén a Százhalombattát fogadjuk a bajnokság soros fordulójában, ahol Kovács Mihály szerint a revansvágy mellett a sikeréhség is dolgozik a fiúkban a győzelemért.

Két góllal kaptunk ki Dabason hétvégén, bár a mérkőzés közben igencsak hullámzó volt a különbség a két csapat között. Hogyan láttad a listavezető elleni összecsapást?

Nagyon készültünk a Dabasra. A hazai mérkőzés után, amit, ha nem is fölényesen, de magabiztosan, négy góllal nyertek, szerettünk volna visszavágni. Illetve egy kicsit azokat a hibákat, amiket elkövettünk a tavasz folyamán – gondolok itt a Balatonfüred, a Vecsés mérkőzésre -, jóvá szerettük volna tenni egy idegenbeli bravúrral. Egész héten erről beszéltünk, a fiúk is rendesen készültek, hogy legyőzzük a listavezetőt. Sajnos nem úgy alakult a mérkőzés, ahogy szerettük volna. Rosszul kezdtünk, védekezésben voltunk most nagyon gyengék, rengeteg hibát csináltunk. Nagyon sok hibát fedeztem fel, amikor visszanéztem a mérkőzést: sokszor elszámoltuk magunkat, rosszul váltottunk. Sok volt a technikai hiba, tizenkét labdaeladásunk volt, ebből ötször tudott indítani az ellenfél és egyszer tudta Zoli a góltól megvédeni a kapunkat. Ingyen gólokat adtunk az ellenfélnek, túlbecsültük őket, legalábbis a mérkőzés utáni videóelemzésen ez látszott a játékosok testbeszédéről. Nem akartunk egy nagy arányú vereségbe beleszaladni, ezért is próbáltuk ezt a hétemberes játékot, ami viszonylag jól sült el, de hozzá kell tegyem, hogy a nagy vezetés tudatában talán könnyebben vette az ellenfél a mérkőzés végét. Zelei Botit dicsérnem kell az egész mérkőzésen mutatott játéka alapján, sajnos azonban rajta kívül nem tudok senkit kiemelni. A kapusoktól többet várok, Zolika tudott a mérkőzés vége felé védeni egy párat, amivel fel tudtunk zárkózni, de a védekezésünk sem volt olyan hatékony, mint a Tata elleni hazai meccsen.

Milyen mérkőzésre számíthatunk a hétvégén?

A Százhalombatta ellen is van revansvágyunk, hiszen idegenben kikaptunk egy nagyon rossz mérkőzésen. Olykor nagyon szépen tudunk játszani, nagyon eredményesen, aztán hirtelen nagyon sok hibával. Ezeket a hibákat kell magunkból az elkövetkező időszakban elhagyni. Ősszel talán egységesebb volt a társaság, most egy kicsit lemondónak érzem a csapatot. Már látjuk, hogy idén nem lesz meg a feljutás, de én azt mondtam a fiúknak, hogy nem mindegy, milyen helyen végzünk. Van még feladatunk, érjük el a lehető legjobb eredményt! A jövő szempontjából fontos, hogy azt tudjuk mondani például, hogy másodikok lettünk, jövőre előre lehet lépni. Egy kicsit ezért van hiányérzetem az elmúlt időszak után.

Milyen a csapat egészségügyi helyzete? Mindenkire számíthatunk már a Batta ellen?

Keresztes Peti fertőző kötőhártya-gyulladást kapott, ezért nem volt Dabason, de amúgy sem sokat tud velünk tartani az utóbbi időszakban. Inkább azokra a fiúkra osztom a szerepet, akik velünk dolgoznak folyamatosan. Nagy Szabi a Dabas ellen késve érkezett, de gyakorlatilag egyenesen Izraelből jött a meccsre. Az utazás elfárasztja az embert, az ottani körülmények, az ottani győzelem, mind befolyásolta az ő játékát. Jó lett volna, ha annyit tudott volna segíteni, mint az előző meccseken, hiányoztak az ő góljai, reméljük, hogy ez a hétvégén meglesz. Ezen kívül úgy látom, viszonylag rendben vannak a srácok, szerintem ez a két nap pihenő jót tett. Kicsit talán feltöltődtek a szabadnapok alatt, és bízunk benne, hogy nagyobb elánnal esünk neki a Százhalombattának. Nyilván a hazai környezet, a hangulat nagy segítség. Nem szabad most már itthon elbukni; idegenben sem, de itthon pláne. Most már épp elég a kudarcos vereségekből! Bízom benne, hogy a srácok is így érzik, hátra van még hat mérkőzés, szeretnénk most már saját magunk miatt győzni és begyűjteni mind a tizenkét pontot.

Print Friendly, PDF & Email