Néha kell egy kis szerencse is

Néha kell egy kis szerencse is

Nem volt egyértelmű a PLER vasárnapi, idegenbeli győzelme, de hatalmas akarattal ötgólos hátrányból is fel tudtak állni a fiúk, s a végén egygólos különbséggel hazahozták a két pontot Orosházáról.

Egy olyan sportágban, ahol átlagosan 60 gól születhet egy meccsen, azt gondolhatjuk, a szerencsével nem sokra megy az ember. Azért persze mindannyian bízunk Fortunában, nem is gondolnátok, mennyi babonához és apró jelhez ragaszkodik a mi csapatunk is. (Talán egyszer – babonából szigorúan csak a szezon végén – eláruljuk, de előtte biztos lekopogjuk háromszor…) Természetesen a vasárnapi, Orosházán bezsebelt győzelmünkhöz nem csak a szerencsére volt szükség, elvégre óriásit küzdöttek a fiúk, hogy egy szinte vesztes pontról visszakapaszkodjanak a mérkőzésbe.

A dél-alföldiek ugyanis egyértelműen jobban kezdték a mérkőzést: 2-2 után állva hagytak bennünket Zabicék, s a 10. percben Hutvágnernek időt is kellett kérnie. Ekkor már 7-3 állt az eredményjelzőn, s bár valamicskét összerázódott a csapat, a jó játék ekkor még távolabb volt a PLER részéről. A 13. percben aztán az orosházi születésű Kránitz váltotta a kapuban az előző két meccsen kiváló formában védő Tóth Normant, s később a meccs egyik – ha nem a legnagyobb – hősévé vált. Elöl Radjenovic büntetője lendített át minket a holtponton (9-5 – 14. p.), ami után Leimeterék megkezdhették a felzárkózást, s apránként ledolgozták az ekkorra 4-5 gólon stagnáló különbséget. Ebben az etapban Mikita Matej volt az egyik gólgyárosunk, s többek között az ő hathatós segítségével sikerült a 28. percre 15-13-ra felkapaszkodni. Elég volt azonban pár buta hiba, hogy a hazaiak a szünet előtt még újból négyre növeljék előnyüket, s amikor a második félidőre visszatérve góllal kezdték az etapot, akár eldőltnek is tekinthettük volna a mérkőzést (18-13 – 31. p.).

Az ötgólos különbség azonban egyáltalán nem volt ledolgozhatatlan, s ezt a fiúk is tökéletesen látták: a második félidőre nagyobb fokozatra kapcsolt a PLER, s egy teljesen új meccs kezdődött az utolsó 30 percben. Ez a feltámadás még a délutáni, női meccsről ott ragadt néhány kispestit is magával ragadta, akik a szűk vendég-táborral együtt úgy szorítottak a fiúkért, mintha csak a sajátjaik lennének. Nem csoda, hiszen Kránitz parádézott a kapuban, elöl pedig szinte mindenki kivette a részét a gólgyártásból, aminek köszönhetően Oláh a 42. percre kiegyenlíthetett (19-19). S ha már így belelendült, nem állt meg itt a PLER. Óriási lendületet adott az is, hogy Kránitz kivédte annak a Budaynak a büntetőjét, aki az alapszakaszbeli meccsen az utolsó pillanatban ellopott tőlünk egy pontot. Hiába kért időt Jordovic, a 46. percre egy 7-0-s etappal nem csak a meccsbe jöttünk vissza, a vezetést is átvettük (19-22). Az orosházi gólcsendet végül a nyolc gólig jutó Radojevic törte meg, s bár Pásztor találatával a sarkunkra léptek a hazaiak (21-22), az ekkor érkező Tóth Patrik „belépő“ góljával tovább növelhettük a különbséget.

A hajrára fordulva már négy góllal vezettünk, amikor az Orosháza ismét időt kért, s Jordovic kettős emberfogással küldte vissza a csapatát. Be is jött a számítása, a folytatásban ugyanis mindössze egyszer lehettünk eredményesek. Ekkorra ráadásul kipontozódott Benmiloud is, vendéglátóink pedig elbizonytalanodásunkat látvazsinórban négy találatukkal kiegyenlítettek (27-27). Leimeter gólja „életmentő“ volt az utolsó percre fordulva, ám egygólos vezetésünk kevés volt, a hátralévő egy perc pedig túl hosszú ahhoz, hogy megnyugodjunk. S itt jött képbe a szerencse…

Finoman szólva is kaotikus egy perc következett, amikor mindkét csapat kapkodva igyekezett a mérkőzést lezárni. Bakos végül az utolsó orosházi támadást megakasztotta egy labdaszerzéssel, de a megszerzett játékszert képtelenek voltunk megtartani, s végül a mi térfelünkön álló Mazicnál kötött ki. Az orosházi játékos a nagy kavarodásban azonban nem tudott élni a kezében lévő labdával, s döntéssel, így végül egygólos PLER-es vezetéssel fújták le a játékvezetők a mérkőzést.

Ezzel a két ponttal, valamint jobb gólkülönbségünkkel pedig elmozdultunk a tabella aljáról, megelőzve a szintén hétpontos Egert. A ránk váró kéthetes bajnoki szünet után így a 7. helyről várhatjuk a mindent eldöntő folytatást.

 

K&H férfi kézilabda liga, Rájátszás a 7-14. helyért, 4. forduló – 2016. április 3., vasárnap:
Orosháza, Városi Sportcsarnok. V: Medve, Nagy

Orosházi FKSE-LINAMAR – PLER-Budapest 27-28 (17-13)

Orosháza: Herjeczki, Miklós (kapusok) – Buday 3, Szeitl, Knezevic 2, Berta, Suhonjic, Cemas, Zabic 5, Varsandán Á., Németh G. 3, Mazic 1, Pásztor 2, Radojevic 8, Németh L. 3, Tárkányi. Edző: Vladan Jordovic
PLER: Kránitz, Tóth N. (kapusok) – Bakos 4, Kocsi, Bujdosó 2, Tóth P. 2, Lókodi 1, Oláh 3, Leimeter 5 , Laurencz, Benmiloud 2, Radjenovic 3, Bohács, Sinkovits, Nagy Sz. 3, Mikita M. 3. Edző: Hutvágner István
Kiállítások: 6, ill. 6 perc
Hétméteresek: 2/1, ill. 2/2

 

Edzői szemmel

Hutvágner István: „Egy félidő alatt tizenhét kapot gól sok, ellenben a második alatt kapot tizenegy pedig kevés. Az elején saját hibáinkból ment el az Orosháza, a második félidőben viszont feszesebb lett a védekezésünk, taktikusan, figyelmesen felkapaszkodtunk, s amikor volt lehetőségünk, el is léptünk négy góllal. Jól működtek a frissítések, jól működtek a cserék. A végén a kettős emberfogással kicsit megzavartak bennünket, volt némi szerencsénk is, de azt gondolom, megérdemeltük ezt a két pontot.“

Print Friendly, PDF & Email