Győzelemmel zártuk az évet

Győzelemmel zártuk az évet

Több szempontból is fontos pontokat szerzett a PLER az év utolsó bajnoki találkozóján, hiszen a Tata ellen aratott 28-17-es győzelem nemcsak a tabellán mutat jól, de lélektanilag is óriási erővel bír a téli szünet előtt.

Minden mérkőzés és minden megszerzett pont ugyanolyan fontos – szoktuk mondani a feljutásért folytatott harc közben, de valljuk be, a fontosak között is vannak még fontosabbak. Ilyen volt a Tata elleni, idegenbeli találkozó is, amitől, utólag elárulhatjuk, mindannyian tartottunk kissé. Nem volt alaptalan a félelmünk, hiszen a tavalyi szezonból csúfos emlékekez őrzünk pénteki ellenfelünk otthonából. Tudniillik az első pofont Tatán szereztük a múlt évben, idén pedig túl vagyunk már három olyan, egyébként nyerhető találkozón, amelynek pontvesztés lett a vége. A tavaly „kellemetlen“ ellenfélnek bizonyuló tataiak otthonában azonban ezúttal egy már-már „unalmas“ mérkőzést játszottunk, s ez a magabiztos győzelmünk, így, az év végén, egy hatalmas löketet adhat a tavaszi szezonra.

Jobban kezdtük a találkozót: Schmidt góljával – aki társai remek passzai révén 6 góljával kiváló befejező-embernek bizonyult a találkozón – már az első támadásból eredményesek lehettünk (0-1 – 1.p.). Ekkor még nem sikerült érdemi fölényt szereznünk, mert bár két góllal is elléptünk a nyitányon (0-2 – 3.p.), Kanyóék kiegyenlítettek, s fordítani is tudtak a 8. percre (5-3). Kránitz kiváló teljesítményének köszönhetően azonban a remekül összeállt védelmünk ereje már ekkor megmutatkozott – hét percen át gól nélkül tudtuk tartani az ellenfelet, amivel visszavehettük az irányítást (5-6 – 12.p.; 6-6 – 15.p.; 6-9 – 17.p.;). A 23. percig tűrte ezt Sibalin, aki 11-7-es vezetésünket látva kérte ki első idejét, s bár ezzel megtörte az újabb hosszú, eredménytelen percek nyomasztó terhét (8-11 – 24.p.), nem tudta megakadályozni, hogy a szünetre négygólos vezetéssel vonulhassunk (9-13).

Nem csak számtanilag, mentálisan is fölénybe kerültünk ezzel a különbséggel a második játékrészre, amely már, látván, hogy nem eszik olyan forrón ezt a kását, egy felszabadult játékot hozott a PLER részéről. Az, hogy hátul ismét kiválóan működött a gépezet, támadásban is meghozta a fiúk önbizalmát, s egy 4-0-s etappal gyakorlatilag eldöntötték a találkozót (10-17 – 36.p.). A félidő közepére már elérhettük a tízgólos „álomhatárt“ is (12-22 – 45.p.), egy olyan, 6-0-s periódus közepén, amikor nyolc percen át gólképtelenné tettük az ellenfelet (12-24 – 48.p.). A tetemes differenciát látva így játéklehetőséget kaphattak azok a fiatalok (között még fiatalabbak) is, akiket éles szituációban még nem mert bevetni Perger, s meg is háltálták a bizalmat: Tóth Bálint például kétszer is eredményes volt a végjátékban, amely 28-17-es győzelmet hozott a lefújásra.

Ezzel a két ponttal pedig nem csak azért nyugodhattunk meg kicsit az ünnepek előtt, mert nyilvánvalóan szépíti helyzetünket a tabellán, de lélektanilag fontos tényező lehet, hogy egy olyan csapat otthonában tudtunk sikert aratni, amely kimondva-kimondatlanul mumusnak számított a feljutásra törekedő PLER életében.

Férfi NB I/B Nyugati csoport, 13. forduló – 2017. december 15., péntek:
Tata, Güntner Aréna. V: Bátori, Szécsi Lantos

Tatai AC – PLER-Budapest 17-28 (9-13)

Tata: Kisék M., Varga A. (kapusok) – Szalczinger, Kisék B., Kanyó B., Szám 1, Endrédi, Hodi-Pongrátz, Győrffi 3, Kanyó Á. 5, Lehőcz 1, Schekk, Kállai 6, Venczel, Balogh P. 1, Pap. Edző: Sibalin Jakab
PLER: Kránitz, Tóth N. (kapusok) – Bak 5, Bujtár 4, Tóth B. 2, Mezei 1, Ferencz, Schmidt 6, Apró, Vízler 1, Patyi, Horváth D. 2, Nagy Sz. 6, Vizi, Farkas 1, Terenyi. Edző: Perger Zsolt
Kiállítások: 12, ill. 6 perc
Hétméteresek: 4/4, ill. 4/2

 

Galéria