Győzelem a Gyöngyös ellen

Győzelem a Gyöngyös ellen

Nagy csatában kivívta újabb győzelmét a PLER-Budapest az alsóházi rájátszásban. A Gyöngyös elleni két pont úgy kellett, mint egy falat kenyér…

Bőven benne járunk már a bajnokság azon szakaszában, ahol minden pont számít. Ez érződött is a szerdai, alsóházi rangadónkon, amely során azt a Gyöngyöst fogadtuk a Lőrinciben, amelyet ebben a szezonban még nem sikerült legyőznie Hutvágner István együttesének. A fiúkat azonban ezúttal nem nyomasztotta ez a szituáció, elvégre ahhoz, hogy a bennmaradást megcsípje a jelenleg utolsó helyen álló PLER, nem szabad semmitől és senkitől megijedni…

Na, nem is állt ez szándékában a budapestieknek, akik jól kezdték a szerdai összecsapást: a gyöngyösiek 2-1-es vezetése után dominált a játékunk az első félidőben. Ennek alappillére volt a remekül összeállt védekezésünk, s főleg Tóth Norman kiváló teljesítménye, aki ezúttal is extázisban védett az egész találkozón. Többek között ennek köszönhettük, hogy a 13. percre már négy góllal, 8-4-re vezettünk a találkozón, amikor lendületünket megszakította Debre Viktor jó ütemű időkérése. Ekkor ugyanis egy kisebb hullámvölgybe került a csapat (amelyhez hasonlóra sajnos később, a második félidő során is sor került): bár hátul jól muzsikáltunk, hét percen át tartó gólcsendünkkel elöl nem tudtunk eredményesek lenni. Ez elég volt a vendégeknek ahhoz, hogy kiegyenlítsenek a félidő utolsó tíz percére (8-8 – 19.p.), s mind Mikita találatára, mind Bujdosó duplájára nagy szükség volt, hogy a szünetre mégis lépéselőnyben vonuljunk (12-11).

Ahogy mondani szokták, érdemes volt a „reklám“ után is velünk tartani, a második etap ugyanis legalább akkora izgalmakat tartogatott, mint az első. Bár Bakosék növelni tudták az előnyt a szünet után, egy kimaradt hazai büntetőt követően felzárkóztak Nagy Bencéék (14-13 – 39. p.), sőt, fordítani is tudtak a folytatásban. Körmünket is lerágtuk abban a periódusban, amely során öt perc alatt háromszor kerültünk emberhátrányba – ebből egy Leimeter Csaba végleges kiválását eredményezte (átlövőnk a 45. percre begyűjtötte harmadik kiállítását). Ezalatt a minden apró hibát kihasználó hevesiek egy 4-0-s etappal átvehették a vezetést (15-17 – 45.p.), s egy pillanatra félő volt, hogy ezzel a momentummal eldőlhet a találkozó.

Ám ekkorra fantasztikus hangulat uralkodott a Lőrinciben, s ez erőt adott a csapatnak, hogy a hajrára újból fel tudjon állni a PLER. Matej Mikita kilencperces eredménytelen időszakot tört meg találatával, s lökést adott, hogy megkezdjük a felzárkózást.
Feltámadásunkra Kollernek még volt válasza (17-18 – 50.p.), a jól játszó Tóth Patrik szemtelen góljával azonban újból kiegyenlítettünk, s meg sem álltunk a lefújásig. Túlzás lenne azt állítani, hogy sima volt a vége – nyugodtak csak a zárást jelző sípszó után lehettünk -, de tény, hogy olyan előnyt kovácsoltunk az utolsó percre, amit Kovacsics utolsó találata már csak korrigálni tudott (22-20).

Ahogy Hutvágner István fogalmazott, „végre csapatként funkcionáltunk“, s ez meghozta a várva várt gyümölcsöt. Ez a két pont is akkor ér azonban sokat, ha vasárnap is sikerül megismételni ezt a teljesítményt Orosházán. S miért is ne sikerülne? Az alapszakaszban már raboltunk pontot a békésiektől, ezúttal azonban csak a győzelemmel elégedhetünk meg!

 

K&H férfi kézilabda liga, Rájátszás a 7-14. helyért, 3. forduló – 2016. március 30., szerda:
Lőrinci Sportcsarnok. V: Tomecskó-Hunyadi, Unyatinszki

PLER-Budapest – B.Braun Gyöngyös 22-20 (12-11)

PLER: Tóth N., Kránitz (kapusok) – Bakos 4, Kocsi 1, Bujdosó 3, Lókodi 3, Oláh 2, Leimeter 1, Laurencz, Benmiloud, Radjenovic 5, Bohács, Sinkovits, Nagy Sz., Mikita M. 2, Tóth P. 1. Edző: Hutvágner István
Gyöngyös: Hudák, Tamási (kapusok) – Sándor Á. 2, Ménfői 1, Kovacsics 2, Nigrinyi, Jovetic 1, Rédai, Nagy B. 3, Debreczeni 2, Marczinkó, Bali 3, Koller 3, Oliveira, Juhász 2, Becirovic 1. Edző: Debre Viktor
Kiállítások: 12, ill. 8 perc
Hétméteresek: 3/1, ill. 3/3

Edzői szemmel

Hutvágner István: „Jól kezdtük a találkozót, de a hullámvölgyünknek köszönhetően felzárkózott az ellenfél. A második félidő elején úgy tűnt, hogy el is mehet ez a mérkőzés, de hatalmas szívvel vissza tudtunk jönni a meccsbe. Tóth Norman kiemelkedően védett, de mindenki hozzátett ehhez a győzelemhez, végre csapatként működtünk! A hazai közönségnek is köszönettel tartozunk, mert nélkülük sem sikerülhetett volna!“

Print Friendly, PDF & Email