Finfera-csapatok – U12-től a serdülőig

Idén már három korosztályban is versenyezteti csapatait Finfera Maximilián, így új és egyre keményebb kihívások elé néznek a gyerekek. Erre és más, a korosztályt érintő kérdésekre adott választ Maxi.

Harmadik serdülő meccseteken is túl vagytok a korosztályhoz képest még fiatal csapatoddal. Milyen lehetőséget ad ez a bajnokság a gyerekeknek, illetve mi az elvárás velük szemben?

Ez egy nyílt serdülő bajnokság, ahol találhatóak nálunk erősebb, illetve gyengébb csapatok is. 2003-as, 2004-es születésű gyerekek alkotják a csapatomat, mely a serdülők között is pályára lép majd az idei szezonban.  Ők alapvetően egy U14-es korosztályú csapat. Itt a cél az volt, hogy a régi és az újonnan érkező játékosok számára is tudjunk plusz játéklehetőséget biztosítani az U14-es bajnokság mellett. Továbbá, ha szeretnék a csapatba beépíteni még több játékost, erre is lehetőségem nyílik. Ez nekünk azt gondolom, egy nehezebb liga, de mindenféleképpen jó lehetőség. Kilenc másik csapattal mérjük össze a tudásunkat ebben a csoportban. Szerintem, ha a negyedik-hatodik hely környékén végzünk, akkor az már nekünk egy nagyon jó eredmény lesz. Nálunk egy, két vagy akár három évvel idősebb gyerekek is szerepelnek a bajnokságban, és ez mind méretben, mind játéktudásban megmutatkozhat. Inkább arra készülünk, hogy az U14-ben egy szebb eredményt érjünk el, és a serdülőhöz pedig hozzászokjunk, mivel jövőre már sok gyereknek ez lesz a fő versenye.

Mik a céljaitok az U14-es korosztály versenyében, illetve mennyire változik a csapatod a tavalyihoz képest?

Szeretnék dobogós helyen végezni az U14-es együttesemmel. Itt a második ligában játszunk, egy másodosztályú bajnokságban. Tavaly az U12-esek, akik idén U14-esek lettek, a negyedik helyen végeztek, és így tovább jutottunk a felsőházba, ahol szintén negyedikek lettek. Azt gondolom, hogy egy nagyon jó kis társaság alakult ki, ez a csapat vált ketté; a kisebbek U12-ben, a nagyobbak U14-ben szerepelnek majd idén. Fontos, hogy elsajátítsuk azt a fajta játékrendszert, amit a nagyobb serdülő, a junior és a felnőtt játszik, illetve elkezdjük ezeket a figurákat, ezeket a mozgásokat alapszinten gyakorolni, tanulni, hogy ha a gyerekek felkerülnek, akkor ne legyen ez újdonság a számukra, hanem inkább egy plusz, amire mindig lehet építkezni.

cikk

 Ahogy említetted kétfelé vált a tavalyi csapatod. A nagyobbakról már esett szó, mi az idei célja a kisebb korosztálynak?

Az U12-esek az Adorján János régióban játszanak. Ott egy picit megcsappant a létszám, mert felkerültek a nagyok az U14-be. A kisebbek közül még nem látjuk, hogy kik azok, akik U10-ből fel tudnának játszani. Úgy gondolom, hogy onnan két-három értékesebb, ügyesebb fiú van, aki azon a szinten kézilabdázik, hogy U12-be is be tudjon csatlakozni, mind az edzés, mind a meccs munkába. Hamarosan egyeztetünk majd a kollégákkal, hogy kik azok a fiatalok, akik szerintük is csatlakozni tudnának a nagyobb korosztály munkájához. A cél pedig az, hogy dobogón végezzünk.

Új gyerekek is érkeztek hozzád. Milyen lehetőségei vannak az egyesületnek arra, hogy frissítse a játékosállományát?

Szerencsére sok új gyerek jött, mind U12-be, mind U14-be, mind a kis serdülőnkbe is. Nyilván a gyermekkézilabdázásnál a lokáció nagyon fontos, tehát hozzánk nagyon messziről nem fogják hozni a gyerekeket, mert se a logisztika, se a tanulmányok nem engedik, ezért a környező részekről jöttek most is, mint Vecsés és Kispest. Egyelőre azt gondolom, hogy ebben a korosztályban, ezen a szinten innen tudunk gyerekeket hozni. Egyre ügyesebbek, de kell még, hogy beépüljenek a csapatba, és kell a sok mérkőzés is. Régebben beszélgettem Kovács Misi bácsival, aki a felnőtt csapat edzője, arról, hogy nagyon sok fiatal, tehetséges gyerek van, és hogy mi kellene még hozzá, hogy még ügyesebbek és ügyesebbek legyenek. Misi bácsinak erre az volt a válasza, hogy nem hiányzik más ezekből a gyerekből, mint kétszáz mérkőzés.

Print Friendly, PDF & Email